Az Érmellék oktatási vonzáskörzete

          A tanulmány és kutatás célja az Érmellék oktatási vonzáskörzetének a bemutatása. Az oktatás különböző szintjeihez köthető vonzáskörzetek alapján megkülönböztetünk: óvodát, általános iskolát a települési szinten, a középiskolát kistérség szintjén, és posztlíceumot nagyobb városok szintjén az Érmelléken. A következőkben szeretném bemutatni az érmelléki népesség iskolázottsági arányait, amelyre a lent található ábra szemléletesen rávilágít.

1.ábra:  Az érmelléki népesség iskolázottsági száma 2016

2.ábra: Az érmelléki népesség iskolázottsági száma 2017

          Tanulmányom alapjául a fenn található két ábrát hasonlítottam össze, melyen látható hogy az Érmellék népessége a 2016-os évhez képest csökkent. Ez a csökkenés valószínüleg a népesség elhalálozási arányának növekedéséhez vezetett. Ennek két oka lehet: a lakosság elöregedésének magas száma és a gyerekvállalás 30 év fölé kitolódása. A 2016-os évben a népesség 29,70%-a iskolás, mely a következő arányokban jelenik meg: 3,09% óvodás, 21,9% általános iskolás, 4,3% középiskolás és nagyon kis arányban 0,48% posztlíceumban. A 2017-es évben egy kis mértékű növekedés figyelhető meg, mivel a népesség 30,11%-a helyezkedik el iskolákban. Ez a növekedés 2 helyen figyelhető meg, az egyik az óvodások száma, a másik csoport pedig az középiskolások száma. Valamint megfigyelhető, hogy viszonylag alacsony arányú posztlíceumban, a tanulók száma  csökkent.

          Az iskolák, mint jogi egységek, mint tényleges oktatási egységek, és a közigazgatási egységek egymáshoz való viszonya szintén nagyon összetett. A legfontosabb keretszabályok a következők:

          – Romániában alapvetően minden közigazgatási egységben (községben) van legalább egy önálló jogi státussal rendelkező 1-8 osztályos iskola .

           – Az adott közigazgatási egységben található iskola/iskolák fenntartója a helyi önkormányzat. (Ez alól kivétel néhány speciális iskola, amely megyei vagy állami fenntartású lehet – pl. hallássérültek iskolája, stb.) A jogi korlátok figyelembe vételével helyi tanácsok rendelkeznek arról, hogy a közigazgatási egységben hány önálló jogi státussal rendelkező iskola működjön, és hogy hány helyszínen folyjék tényleges oktatás. A gyakorlatban azonban az intézményrendszer jogi szerkezetének kialakításán túli dolgokban, így az osztályok meghirdetésében, tanárok felvétele ügyében ténylegesen a minisztériumi alárendeltségben működő megyei tanfelügyelőségeknek van döntő szava.

          – A nagyobb településeken működő alapvetően középfokú oktatási intézmények ma már elég sok esetben rendelkeznek általános iskolai felső tagozatos, elemi tagozatos osztályokkal, sőt egyre többször óvodákkal is. Az elmúl években vált az is jellemzővé, hogy a községi óvodák is elveszítik önálló jogi státuszukat, és a községi iskolák alá tagozódnak be.

          – Egy oktatási intézmény egy közigazgatási egységen belül tevékenykedik, tehát például kihelyezett tagozatot csak az adott közigazgatási egység területén üzemeltethet.

          Ezen négy általános szabályon túl azonban szinte minden másban igen nagy, szinte meglepő változatosságot és változékonyságot figyelhetünk meg, hála annak, hogy az elmúlt évtizedben az állandóan változó oktatási szabályozás miatt a legkülönbözőbb módokon vonták össze, vagy nem vonták össze az egyes közigazgatási egységek a területükön lévő iskolákat, oktatási intézményeket.

          A következőkben bemutatott végzettségi felmérés egy 2016. februári kutatás eredménye. Az Érmellék három legnagyobb települsésén készült a kutatás (Székelyhíd esetében a megkérdezettek fele és a hozzá tartozó falvak lakosai). Célcsoportja a kutatásnak minden harmadik háztartásból egy személy. Összsen 4000 ember került megkérdezésre, amelyből 2115 nő és 1885 férfi. A lent látható táblázat és két diagram alátamasztja, hogyan alakult az Érmellék végzettsége az adott felmérés alapján.

1.Táblázat: az Érmellék 3 nagy városának végzettsége 2016 év

3.Árbra: a városok végzettségi megoszlása

          Az adott ábra szerint és a felmérés alapján a megkérdezetettek a következő végzettséggel rendelkeznek: 35.70% alapfokú végzettségű, 25,33% szakiskolai diplomával rendelkezik, az érettségizettek aránya 29,57% és nagyon kis arányban 9,40%-ban végeztek felsőfokú oktatást. Amint látható Székelyhíd rendelkezik a legmagasabb számú alapfokú végzettségel, viszont kiemelkedik a magasabb szakiskolai és érettségi végzettségel rendelkező Érmihályfalva. A viszonylag alacsony arányú felsőfokú oktatásban a legtöbben Margittán végeztek.

4.Ábra: a megkérdezettek korosztály szerinti megoszlása

          A fent látható ábra szemlélteti, hogy a megkérdezett személyek mely korosztályba tartoznak és milyen arányban oszlott meg. Az ábra szerint a 18 és 24 év közötti személyek 10,58%-a volt megkérdezve. Ezek alapján a legtöbbet megkérdezettek a 25-44 év közötti korcsoportba tartoznak, melyt az árbra is alátámaszt mivel egy növekvő tendenciájú folyamatábrát mutat. A 45 és 54 év közötti korosztály 15,31%-a vol megkérdezve, viszont az 55-64 év közötti korosztály számában egy kisebb számú növekedés figylhető meg. A legkisebb arányban szereplő megkérdezetettek száma 74 év feletti korcsoportba tartozik. Amint látható a legtöbbet megkérdezettek aránya Érmihályfalván a legkiemelkedőbb.

          Iskola szerkezete – tanítás nyelve

          Az ismert rendszert tovább bonyolítja a tannyelvek kérdése. Először is vannak magyar tannyelvű iskolák, vagyis olyan iskolák, amelyekben kizárólag magyar tanítású, nyelvű osztályok vannak. Ilyen például a szalacsi Balaskó Nándor Általános Iskola. Ugyanitt megemlíthetjük a margittai Horváth János Elméleti Líceumot is.

          Másfelől vannak olyan iskolák, melyekben külön magyar és román tagozat működik. Például a Ptőfi Sándor Elméleti Líceum is. Ez kéttagozatos működési rend azt jelenti, hogy az intézmény – papíron legalábbis – kétnyelvű, párhuzamosan működnek román és magyar osztályok, és a két szekció az iskola vezetésében is képviselve van: jellemzően román az igazgató, magyar az aligazgató. Ez azért lehetséges, mert előírás szabályozza, miszerint a több nyelvi szekcióval működő iskola igazgatójának ismernie kellene az intézmény oktatási nyelveit. (Mivel a magyar kisdiákok jó része nem beszél románul, így ez azt eredményezi, hogy az igazgatók sokszor nem tudnak a saját diákjaikkal kommunikálni.) Ezen az iskolatípuson belül van rá példa, hogy a magyar tagozat önálló épületben működik, de ez nem törvényszerű. Az azonban jellemző, hogy a magyar tannyelvű osztályok ezekben a vegyes intézményekben is valamennyire elkülönülnek a román osztályoktól – pl. más szinten, folyosószakaszon találhatóak.

          A kisvárosok esetén szintén a politikai akarattól függött az önálló magyar intézmény megalapítása. Ahol az erre vonatkozó szándék megvolt (pl. Margitta) ott megtörtént a törvény végrehajtása.

          Vannak olyan iskolák, amelyekben csak román nyelvű szakoktatás létezik. Ide sorolhatjuk a margittai Octavian Goga Szakkollégiumot, valamint a Horea Technológiai Szaközépiskolát.

          A továbbiakban egy ábrával szeretném bemutatni hogyan oszlik meg az érmelléki iskolák tanítási nyelve községekre lebontva és a hozzá tartozó településeken.

5.Ábra: a tanítás nyelve községek szintjén és hozzá tartozó településeken

          Az ábra jól mutatja, hogy az Érmellék több településén magyar és román nyelvű oktatás is létezik. Viszont vannak olyan települések, ahol csak magyar nyelvű oktatás van jelen. Az itt tanuló diákok hátrányos helyzetben vannak e szempontból. Elmondható, hogy az Érmellék nagy része magyar népességű és magyar iskolákban tanul.

          Az Érmellék duális képzése

           A „duális képzés” fogalma tulajdonképpen a gyakorlati képzés egyfajta metaforájaként működik, és egyaránt utal az intézményesített duális képzésre (amire Romániában még nincsen végleges jogi-adminisztratív keret), illetve a szakképzéshez kapcsoltan a gyakorlati képzés mindenféle (iskolán kívüli, gazdasági szereplőkkel együttműködésben szervezett) formájára.

          A duális képzés egyrészt magába foglaja az iskolában az általános műveltséget jelentő tantárgyakat tanulását –  matematika, nyelv, irodalom, stb., ami szükséges és ami benne van a tantervben az illető korosztálynak megfelelően; másrészt magát a szakosítást, a gyakorlati részt nem az iskola által létrehozott vagy működtetett műhelyben, hanem a valós életben, vállalkozóknál vagy vállalkozásoknál, cégeknél, nagyobb vagy kisebb üzemekben végzi el a diák. Tehát a duális képzés rendelekezik: egy elméleti képzéssel és egy nagyon erős gyakorlati képzéssel.

          Iylen típusú képzések főként Európa nyugati részére jellemzőek, mint például Németországban. A németországi modelre épül egy-két elképzelés nálunk is, elsősorban olyan területeken, ahol németországi munkaadónak, multinacionális cégnek az itteni leányvállalatai megjelentek.

          A duális képzés előnyei

          Szakemberré, sikeres vállalkozóvá csak úgy válhatnak, ha magukon tapasztalják a gazdasági, termelési egységek működési folyamatait. Már a gyakorlati idő alatt sok esetben garantált munkahelyet szerez a diák. Ez motiválhatja a tanulásban is őket. Sikeres szakvizsgára, esetleg érettségire ösztönzi a tanulót.

          Európának az egyik legnagyobb problémája a fiatalok magas munkanélkülisége. Mindenütt magas munkaerőhiány van, viszont a fiatalok munkába állás nagyon nehézkép, mivel nem rendelkeznek gyakorlattal. Erre megoldást nyújt számunkra a duális képzés.

          Munkaerőpiaci előnyt jelent, mivel a gyakorlati képzés során részvevő diákokat szelektálni tudja a munkáltató, hogy kik azok akik alkamasak adott munkák elvégzésére, akikel az adott korhatár elérése után munkaszerződést köthet.

           A duális képzésnek adójóváírási lehetőségei és adókedvezményei is vannak. Ez közpénznek minősül, amely nem folyik be az államkasszába, ezért nyilván az a gondolat, hogy ez jól hasznosuljon, tehát olyan tudást adjon a vállalkozó, ami a későbbiekben segíti az illető diák munkaerőpiaci elhelyezkedését, egy jogos elvárás.

          A duális képzés indításához szükségesek műhelyek, majd engedélyeztetni majd akkreditáltatni kell a középiskolai minőségellenőrző rendszernél, az ARACIP-nál.A nagyvárosoknál sok esetben az ipari parkokra épül rá a duális képzés, vagy legalábbis rá lehet építeni ezekre. Az egy-egy komolyabb multinacionális céggel, hálózattal rendelkező kisebb város esetében sincs gond ott, ahol a duális szakképzés kultúrája a vállalkozásban is megvan, másrészt pedig az oktatási hálózat vezetői és az önkormányzat is érzi ennek a fontosságát. Az illetékes cégnek rendelkeznie kell egy szakemberrel, aki az ide érkező diákokat menedzselni tudja és felelős a duális szakképzésért.Tudnunk kell hogy a duális képzés nem fog minden egyes munkaadó munkaerőhiányára megoldást jelenteni.

          Duális képzés indult a Nagykágyai 1-es Számú Szakképző Líceumban.  A 2018–2019-es tanévben a Nagykágyai 1-es Számú Szakképző Líceum öt új szakának egyikeként hegesztő szak is indult a német Kronstadt duális szakoktatási modelljének alapján, a Bihar Megyei Tanács kezdeményezésére és támogatásával.

          A duális képzést a Bihar West Professional Egyesület koordinálja, hegesztő, gépkezelő és autószerelő szakoktatást nyújtva 14 és 26 év közötti fiataloknak. A nagykágyai középiskola mellett a vaskohsziklási (Ştei) Unió Műszaki Kollégiumban és a belényesi Ioan Ciordaş Műszaki Kollégiumban indultak ilyen jellegű képzések. Az egyesületnek olyan neves nagyváradi cégek a tagjai, mint a Selina, a városi útkezelő (Drumuri Orășenești) és az AutoBara, valamint maga Werner Braun, Dél-Kelet-Európa legnevesebb duális képzést nyújtó tanintézményének, a kronstadti szakiskolának az alapítója. Partnerekként ugyanakkor jelen vannak olyan világszerte elismert cégek is, mint az Eberspacher és a FaistMetalworking. A képzések alatt a szakmai gyakorlatot a diákok az iskolájukkal szerződött cégeknél végzik, és havi 400 lej ösztöndíjat is kapnak, melyet az iskolák és a cégek közösen biztosítanak, a diploma megszerzése után pedig alkalmazzák is őket.

          Nagykágya esetében így az élelmiszeripari technikus (szaklíceum) és a mezőgépész (szakiskola) szakok szakács, pincér, agrárturisztikai szakember, hegesztő és nehézgépkezelő szakokkal bővültek. Az első évfolyam duális képzésben részesülő, hegesztőnek tanuló tíz fiatalja jelenleg a mechanika szak diákjaival alkot közös osztályt (összesen 31 diák).

          Az iskola célkitűzései közé tartozik az  öt új szak állandósítása és esetleges bővítése, illetve a bentlakások megnyitása.

          Továbbá be szeretném mutatni, hogyan alakult az Érmellék 4 felső középfokú oktatási intézményében a végzős diákok száma.

6.Ábra: a végzős diákok száma a 2013-2018 években

          Amint látható kiemelkedő értékeket mutat a “Horváth János” Elméleti Líceumban végzők száma, amely azonos szinten van a “Petőfi Sándor” Elméleti Líceummal a 2013-2014-es tanévben. Ezekben az intézményekben azonos típusú oktatás található. Viszont a székelyhídi iskolában végzők számában a következő években egy nagy számú csökkenés látható. Ehez képest a margittai iskolában egy nagyszámú növekedés figyelhető meg és tartja a szinvonalát. Az ábra szemlélteti, hogy a három szakiskola közzül kiemelkedő értékét mutat az érmihályfalvai, mely a vizsgált időszakban növekvő tendenciát mutat. A nagykágyai és borsi szakiskola végzős diákjainak száma változó szinten alakul, a vizsgált időszakban hol egyik hol másik mutat magasabb értékeket.

          Említésre méltó még az iskolákat elhagyók száma, mely a mellékletekben található táblázatban vizsgálhatjuk meg.

iskolaelhagyók érmellék