Érmelléki turizmus

           Az Érmellék, mint tájegység megfogalmazása nem könnyű feladat. Az Érmellék Románia és Magyarország határán terül el, amelyet Hajdú-Bihar megye, Szatmár megye és Szilágy megye határol. Bihar megye északi részén található. “Tulajdonképpen az Érmellék fogalma néprajzi jellegű, domborzati szempontból több egység alkotja: Ér-síkság (és folyosóvölgy), Dél-kelet Nyírség, Érhát (Érszőllősi-dombvidék), de szorosan érintkezik a Berettyó-síkkal és a Kraszna-síksággal is.” (Érmelléki kalauz 2.; 2008). A továbbiakban felsorolnám, mint Érmellék fejlesztési ügynökség a következő községeket és hozzá tartozó településeket nevezi Érmelléknek: Érkörtvélyes, Érmihályfalva, Érsemjén, Értarcsa, Érszalacs, Kiskereki, Érbogyoszló, Érábrány, Margitta, Érszőllős, Székelyhíd, Bihardiószeg, Paptamási, Félegyháza, Szalád, Szentjobb, Tóti, Bors, Bihar, Hegyközcsatár, Hegyközpályi, Bályok, Berettyószéplak, Vámosláz és Vedresábrány. Az Érmellék egy mocsaras, lápos terület, mely a rajta áthaladó Ér folyótól kapta a nevét.

          A turizmus napjainkban az egyik legjobban és legerőteljesebben fejlődő iparág, amely területileg sajnos nincs megfelelően kihasználva. Helyzetét tekintve jónak mondható, mivel több turisztikai erőforrásal is rendelkezik, amelyet a továbbiakban bemutatok. Több terv és kezdeményezés is létezik az Érmelléki turizmus fejlesztésére. Ide sorolhatom a Bihar megyei Turisztikai Menedzsment Ügynökség által szervezett 1 napos kirándulásokat az Érmelléken.

          Az Érmelléket domborzati formáit tekintve síkságok és dombságok alkotják, amelyek számos természetes és meszterséges turisztikai erőforrásokkal rendelkeznek. Természetes erőforrások közzé sorolhatjuk: a hévizeket, gyógy- és termálvizeket, folyókat és tavakat valamint természeti ritkaságokat és védett területeket. A mesterséges vonzerők magukba foglaják: a rendezvényeket és fesztiválokat, a gasztronómiát, a sportot, az építészeti emlékműveket, a műemlékeket, a kiállítóhelyeket, a népművészeti hagyományokat, népszokásokat illetve egyéb szórakozási és szabadidős tevékenységeket.

Gyógy- és termálvizeket az Érmellék több településein is megtalálhatunk.

           Paptamásinak mind ásványvízből, mind a bihari tájak felbecsülhetetlen értékű hévizeiből bőségesen jutott. Amikor 1887. július 2.-án megnyitották a Nagyvárad – Érmihályfalva helyi érdekű vasútvonalat, az állomás mellett kutat ástak, hogy a mozdonyokat fel tudják tölteni. Nem közönséges vizet, ásványvizet találtak! Az akkor elvégzett balneológiai tanulmányok, a lítium oldható sóit találták az átlagosnál nagyobb mértékben. Még a 60-as években is palackozták és a közfogyasztásban is előbb Litium, majd Tămăşeu néven forgalmazták. Ez a páratlan értékű természeti kincs ma szabadon csordogál!

          A hatvanas években, szerte a megyében geológiai kutatófúrásokat végeztek. Paptamásiban is bő hozamú hévízforrásra bukkantak. A falu lelkes lakói helyi erőből felépítették a megye első vidéki termálstrandját. Nem lett híres gyógyfürdő, de nem is annak készült. Főként szombaton és vasárnap, a környező falvak lakosai kerestek itt pihenést, szórakozást. A falubeliek állítása szerint „a czúzt, reumát, köszvényt, derék- és lábfájást a tamási víz szívta ki.” Kár, hogy mindmáig nem fordítottak kellő figyelmet a strand környezetének kiépítésére. Tervszerű erdősítéssel nemcsak vonzóbb lenne az arra látogatók számára, de a mikroklíma is kedvezőbben alakulna. Héviezek fellelhetők még a következő településeken is: Margitta, Bályok, Vámosláz, Hegyközszentmiklós, Székelyhíd, Hegyközszentimre. Az ásvány- és hővizek erőforrást biztosítanak az egészségturizmus területén is.

Folyók és tavak

          „Vízrajzi szempontból az Érmellék szinte teljesen az Ér vízgyűjtő területével azonosítható, mely a Körösök vízgyűjtőjének a része.” (Érmelleéki kalauz 2.; 2008) . Az általunk meghatározott érmelléket 2 fő folyó határolja: az Ér és a Berettyó valamint ezek nagyobb mellékfolyói.

          Az Érmellék fontos vonzáselemei közzé tartoznak a tavak, a természeti rezervátumok, a híres borospincék és a gazdag vadállomány. A sporthorgászat az Érmelléken, a vasadi és az érsemjéni tavon (Érmihályfalva mellett), a Diószeg melletti Jankafalván és Biharvajdán, a Székelyhíd melletti Kágyán, a Margitta melletti Albison és Apátkeresztúron engedélyezett. Ugyancsak találunk még tavakat: Széplakon, Érolasziban, Biharon, Szentimrén, Hegyközcsatárban, Margittán,Síteren,és a Horvi tó. Ezekben a vizekben sok a kárász, ponty, báboska, törpeharcsa, harcsa és a csuka található. Ugyanitt található a Szalacs melletti Hidegvölgyi védett övezet, valamint a székelyhídi természetes tó, ahol az Ér egykori mocsarai terültek el, sajátos élővilággal. A folyók és állóvizek többsége lehetőséget kínál a horgászatra és a vízi sport kedvelőinek a kikapcsolódásra.

Természeti ritkaságok és védett területek

Érmihályfalvai arborétum

          Az egykori Bernáthfalvi Bernáth kastély (későbben Bujanovics néven említik) mögött található parkot 1995-ben a Bihar Megyei Tanács védetté nyilvánította. Bernáth Gedeon és felesége építtette az 1970-es években a lenyűgöző szépségű kastélyt, amely napjainkban kórházként működik. A kastély parkjába számos őhonos és különleges nyövénfajt ületettek, amelyekből mára csak nagyon keveset találhatunk.

Érsemjéni ezüstperje legelő

          Érsemjén közelében található ezüstperjes gyepek fajszegény, a sovány talajt is jól tűrő növénytársulások. Ezen növények száraz futóhomokos helyeken fejlődnek ki. A növény mélyre hatoló gyökérzete és folyamatos növekedési képessége megköti a mozgó homokot, ezáltal megerősíti a talajt.

Székelyhídi Csíkos tó

          Országos szinten védett terület a Csíkos tó, a Gémpletep, amely a Stubenberg kastély és a Pongrácz kastély parkjai között terül el. A a Csíkos-tó természetvédelmi rezervátum, illetve egy szürke gém rezervátum is a székelyhídi kocsányos tölgyerdőben, amelyek élővilága és ennek megóvása országos jelentőségű. A 10 hektáros Csíkos-tó rezervátum egyike az utolsó Nyugat-Alföldön megmaradt természetes vizes élőhelyeknek. A komplexum mocsaras, lápos területe több mint 30 sarkvidéki növényfajnak ad otthont, amely közül 5 faj jégkorszaki örökség, továbbá jellegzetes növénytársulásai között szerepel a gyékény, sás, káka, fűz, hármaslevelű vidrafű, mézgás éger és a tőzegpáfrány, míg állatvilágát például a mocsári teknős és különböző makro-gerinctelenek képviselik.

Elvétve még lehet találni a védettebb vizes élőhelyeken egy-egy tő kolokánt amely a térség egyik legjellemzőbb sásáféléje.

Bihardószegi legelő

          Néhány száz hektárnyi terült, mely része a Natura 2000 programnak. Itt található az Eurázsiai síkságokon őshonos közönséges ürge. Hazánkban a természetvédelmi fajok közé tartozik. Néhány évtiszeddel ezelőtt általánosan elterjedt rágcsáló mára veszélyeztetett fajok közzé tartozik és egyre csökkenő számban található.

          Megemlíthetjük itt még a Natura 2000 programhoz tartozó Szalacs határában lévő Hidegvölgyet valamit az Értarcsa és Gálospetri között található Hártyást. A program célja a határmenti szigetek és itt élő fajok védelme, hogy megőrizzük a jövő nemzedékeinek. Ezen kívül kitűnő hétvégi kikapcsolódást biztosítanak számunkra.

          A továbbiakban bemutatom, milyen ember alkotta vonzerők teszik értékessé az Érmelléket.

Rendezvények, fesztiválok

Egy táblázatban szeretném bemutatni azon rendezvényeket, fesztiválokat melyek népszerűsítik az Érmelléket alkotó települseket.

Rendezvény, fesztivál

Település

Időpont

Borverseny

Szentjobb

Február

Nyiló Akác Fesztivál

Érmihályfalva

Május

Bakator fesztivál

Bihardiószeg

Május

Nemzetközi Érmelléki Folklórfesztivál

Cserpatak

Május

Búzanap

Bihardiószeg

Június

Gazdavásár és kiállítás

Székelyhíd

Június

Dinnyefesztivál

Érkörtvélyes

Augusztus

Betyárfesztivál

Kiskereki

Augusztus

Nyitott kapu Európára (Virágkarnevál)

Bihardiószeg

Augusztus

Szabadságfeszt

Margitta

Augusztus

Sörfesztivál

Margitta

Szeptember

XXIV. Érmelléki Ősz / Böllérfesztivál/ Érmelléki Gazdanap

Székelyhíd

Szeptember

Dióverő Szíp Napok

Érmihályfalva

Október

Gesztenyefesztivál

Síter

Október

Libafesztivál

Szalacs

November

Ezen felül minden magyar településen szüreti bált szerveznek augusztus-október között.

Gasztronómia

          A régi hagyományos konyha ételei és italai kis mértékben találhatóak meg a helyi éttermek étlapjain, viszont még vannak települések, amelyek még megőrízték a hagyományos ízeket. Idézzünk fel néhány hagyományos ételt, amit nagymamánk nagy szeretettel készített: túrós-kapros, krumplis, káposztás palacsinták, rongyos rétes, házicsigatésztás húsleves, töltött káposzta, pörköltek, kemencében sült ropogós kenyér és különböző töltelékű bejglik. Italok közül kiemelkedik a bihari pálinka, egyre népszerübb Bakator bor. Nevéhez fűződő gasztronómiai fesztivál és egyéb nagyobb fesztiválok segítenek abban, hogy ezek az ételek és italok ne csak az emlékeinkben éljenek. Ugyancsak meg kell említeni az olyan fiatal vállakozók kezdeményezéseit, akik a nehéz körülmények ellenére próbálnak kitörni ebből a nehéz helyzetből, mint például a sajttermelőket vagy méhészettel foglakozó gazdákat.

Sport

          A kikapcsolódni vágyók számára több lehetőség nyílik a kerékpárturizmusra az egyik ilyen lehetőségFedezd fel Bihar megyét kerékpáron”, és különböző kerékpártúrák szervezése. Az Érmelléken lehetőség nyílik a lovaglásra, sétakocsikázásra, mint pl. Hegyközszentimrén, Érköbölkúton , Hegyközszáldobágyon, Paptamásiban és Nagykágyán. Egy másik nagy lehetőség a horgászat, mivel több tó is található a környéken és kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál a sporthorgászat vagy hobbihorgászat kedvelőinek. Ugyancsak az Érmellék biztosít még lehetőséget a sportvadászat kedvelőinek, melyet a kijelölt időszakokban lehet végezni. A sporthoz köthető turisták száma növkeszik, viszont még mindig nagy problémát okoz a nem megfelelő infrastruktúra.

Építészeti emlékművek, műemlékek

          Bihari földvár az egyik legrégebbi műemlék, mely az Érmelléken található. Bihar település Nagyváradtól 14 km-re északra, a Nagyvárad-Szatmárnémeti út mentén helyezkedik el. A bihari földvár a 9-10. században épült. A X. század végén Mén Marót bihari bolgár fejedelem székhelyeként szolgál. Szent István király korában vármegye-székhelyként működik, melyet a honfoglaló magyarok építettek. Imre herceg 1030-ban bekövetkező halála előtt a várban hozták létre a bihari püspökség központját is. I. László 1093-94-ben megalapította a Váradi Székes-káptalant és ugyanekkor a bihari püspökség központját Nagyváradra helyezte át.

           Bernáth-Bujanovics kastély. Az érmihályfalvi Bernáth család a 19. század elején építtette a manzárdtetős, klasszicizáló barokk kastélyt. A Bujanovics család az 1850-es években szerezte meg a birtokot és az udvarházat, majd a második világháború után a katonasághoz került, végül 1968-tól a kisváros egészségügyi intézménye költözött bele. Ekkor épült rá az emelet, amely megváltoztatta az épület jellegét. A kastélyt arborétum veszi körül, tiszafák, platánok, japán császárfák és egyéb érdekes növények kaptak benne helyet, a kert azonban évek óta gondozatlan.

          Fráter-kúria, Gálospetri. település két Fráter-kúriája közül a fiatalabbik 1896-ban épült. Lényegében egy jómódú városi polgárházra emlékeztet, kúria jellegét az eklektikus hangulatú középrizalittal ellátott hattengelyes főhomlokzat kiképzése adja meg. A nemrég felújított kúriában jelenleg a dévai Szent Ferenc Alapítvány Szentháromság Gyermekotthona működik. A kúria szomszédságában ugyancsak műemlék jellegű, téglalap alapú, kétszintes uradalmi magtár található.

          Komáromi-kúria, Ottomány. A birtokot az 1600-as évek vége felé megszerezte Komáromy György, és ekkor kezdte el építeni a még ma is álló kastély-kúriát és az azt körülvevő épületegyüttest. A Komáromy-család a XIX. század második feléig lakta. Utolsó tulajdonosa a mihályfalvi Lovass István volt, aki a második bécsi döntéskor eladta azt az államnak. Később a helyi termelő szövetkezet székháza, óvoda, kultúrotthon, majd 1990-től szociálisan rászoruló családok veszik bérbe.

          Ábrahámi prépostság romjai (Szűz-Máriáról nevezett), régebben a premontrei rend birtokában volt a XIII. és XIV. században. A prépostság emlékét a templom őrzi. A templom 13. sz-i épület, s amint alaprajza mutatja, monostori templomot terveztek itt: egy ikertornyos, háromhajós templomot. A tatárjárás után a prépostság nem állt többé helyre, így a templomot községi templommá alakították át. A szerzetesek lakhelye teljesen elpusztult, de a parókia szilvásában a templomtól északra épületek nyomai látszanak. A néphagyomány úgy tartja, hogy a „veres barátok” laktak ott.

          A székelyhídi Stubenberg-kastély története egészen a 15. századig, a Zólyomi családig nyúlik vissza, akik itt hozták létre állandó lakhelyüket. A mai kastély egy része ekkor épülhetett. A székelyhídi birtok házasság útján jutott a Stubenberg grófi családhoz 1830–tól. Ebben az időben a kastély adott otthont a tisztségviselők és udvarbírák irodáinak, innen működtették a egész birtokot. A 2. világháború végén a grófi család nyugatra menekült, birtokaikat államosították. 2010 nyarán a székelyhídi polgármesteri hivatal szerződést kötött a Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal, aminek értelmében a kastélyt 49 évre koncesszionálja az alapítvány azzal a feltétellel, hogy felújítja és karbantartja az épületet melyben gyermekotthont létesítenek.

          A Bihardiószegi Zichy kastély. 1701-ben Grunzfeld Fracz Johann építtette a kastélyt, melyet két évtizeddel később restauráltak és kibővítettek. 1810-ben, Pozsonyból egy nemesi körből származó Zichy család egyik tagja vásárolta meg a kitűnő szépségű kastélyt ás a hozzá tartozó szőlőshegyet. 1920-ig a nemesi család lakhelyeként szolgál, amelyet 1965-től államosítottak és vincellér iskolaként működik a régi kastélyban.

          Adorján vár, Szalárd. Szalárd és Szentimre között a Berettyó jobb partján egy dombon áll Adorján vára. Sajnos keveset tudunk a várról. Sem alaprajz, metszet, leírás, sem leltár nem maradt az utókorra. A várat oklevélben először 1277-ben említik. E várat az 1241-42 pusztító tatárdúlás után építtette Geregye Pál országbíró és nemzetsége, akiknek már a tatár betörés előtt voltak birtokai Bihar- megyében. Ostromokkal, parancsnokváltásokkal tarkított története 1711-ben ért véget: a II.Rákóczi Ferenchez hű szabadságharcosok megtartották, ám császári parancsra Sólyomkővár és Szentjobb váraival egyetemben felrobbantották. Napjainkabn már csak egy csonkatorony található a vár területén.

          Szentjobbi vár maradványai. A szentjobbi várat 1475-ben említik először, mint az apátság várát. Talán a tatárok betörése után épülhetett, viszont adatunk nincs erről. A várat 1607. május 1-én Rhédey Ferenc kapta meg Rákóczi Zsigmond fejedelemtől. Berendezkedett a Várad után legfontosabb erődítményben, építkezett, rendbe hozatta a régi monostor templomát is. A XI. században Szent László király álatal épített bencés monostor mára teljesen eltünt. Másrészt e településhez köthető, hogy itt helyezték el Szent István mumifikálódott jobb kezét.

          Károlyi-Degenfeld kastély, Bályok. A kastélyt gróf Károlyi Tibor és Dégenfeld-Schönburg Emma építtette 1896-ban, eklektikus stílusban. Eredetileg nyeregtetős kastélyt 1914-ben átalakították romantikus stílusúra. A kastélyt fiuk, gróf Károlyi Imre örökölte, aki 1918 után elhagyta az országot, majd 1940-ben pár évre ismét Károlyi uradalom lett. A főúri birtokot 1947-ban kastélyostól államosították, előbb gabonaraktár lett, majd szanatórium. A berettyószéplaki kőolajkitermelő-vállalat 1980 után üdülőközponttá alakíttatta, hasznosítva a parkban talált termálvizet. Rendszerváltás után gazdát cserélt, ekkor az ingatlan ismét romosodik, mivel felújítása abbamaradt.

          Említésre méltóak még a következő kastélyok és kúriák: Bartsch-kúria Szalárd, Dráveczky-kúria Gálospetri, Lovass-kúria Érmihályfalva, Balási-kúria Érkörtvélyes, Pongrácz kastély Nagykágya, Fráter-kúria Cséhtelek, Rotschild-Wertheimstein kastély Cséhtelek, Jákó-kúria Micske, Csiah-kúria Érsemjén, Szunyogh-Fochus-kúria Érsemjén, Fráter Lóránd-kúria Érsemjén.

Múzeumok és kiállítóhelyek

          Az Érmelléki vidék egyik kiemelkedő múzeuma a Dr. Andrássy Ernő Városi múzeum Érmihályfalván valamint a székelyhídi Vadász és halász múzeum. Ezen felül nem hagyhatjuk ki a sorból az Érmelléki Ökológiai Múzeumot sem Bihardiószegen.

          Ezen térség még büszkélkedhet számos tájházakkal, falumúzeumokkal, melyek őrzik a régi idők hagyományait. Ilyenek például: a szalacsi vagy a gálospetri tájház, az érkörtvélyesi falumúzeum, a Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd és Csiha Kálmán Emlékmúzeum Érsemjénen, a biharfélegyházi tájház.

Népművészeti hagyományok, népszokások

           Sajnos kihalófélben vannak azok a népsokások, hagyományok amelyeket a nagyszüleink képviseltek és tanították gyerekeiknek, hogy tovább vihessék nemzedékeken keresztül. Ezek kiemelték és sajátosságot adtak a településeknek. Ebben a modern világban már nem ismerik azokat a foglakozásokat, amelyekből a régi öregek megéltek. Ide sorolhatnám a népi kézművességeket, amely igazi kincset jelentenek. Például: kézzel horgolt asztalterítők, díszek, hímzett népviseleti ruhák, hagyományos szőttesek és törölközők. Ugyancsak ide sorolhatjuk a gyékényből vagy vesszőből font kosarakat, valamint a székfonást sem hagyhatjuk ki. Egy másik kihalófélben lévő mesterség a fazekasság, égetett kerámia készítése.

Az Érmellék közlekedési hálózata, megközelíthetősége

            Az Érmellék mint kistérség elérhetősége hátrányos helyzetűnek tekinthető. Fő közúti közlekedési útvonalak, melyen keresztül megközelíthetőek az Érmellék települései a következők: DN 19 (E671) út Nagyvárad és Szatmárnémeti között, a DN 19B Székelyhíd- Margitta, DN 19E Érábrány- Bihart összekötő út. Valamint ide sorolhatjuk a következő megyei utakat is: DJ 190E Vámoslázra vezető út, DJ 190F Szentlázár- Monospetri út, DJ 191A Bisztraterebes- Papfalvával öszekötő út, DJ 191F Margitta- Ottományt útvonal, valamint ezen főutakhoz tartozó mellékutakon keresztül eljuthatunk az Érmellék településeihez. Egy másik lehetőség ami alkalmat nyújt, hogy felfedezzük az Érmelléket, a vasútvonal. Ide tartozik Nagyvárad-Szatmárnémeti, vagy Nagyvárad- Margitta felé vezető útvonal, valamint Nagyvárad-Nyírábrány útvonal.

Szálláshelyek

          Szálláshelyeket tekintve az Érmellék elég hátrányos helyzetben van. A továbbiakban egy táblázatban gyűjtöttem össze azokat a szálláshelyeket, melyeken lehetőség van kipihenni az út fáradalmait, ha meglátogatjuk az Ermelléket.

Létesítmény típusa Megnevezés Kategória Helységek száma Férőhelyek száma Település
Turisztikai panzió BELLO 4 Margaréta 15 27 Margitta
Villa (apartman-szálló) BOEMA 3 Csillag 13 21 Margitta
Turisztikai panzió CASA BIHORULUI 3 Csillag 11 19 Margitta
Turisztikai panzió CRINUL IMPERIAL 3 Margaréta 10 22 Margitta
Turisztikai panzió FLORA 3 Csillag 7 14 Margitta
Turisztikai panzió PERLA 3 Csillag 13 19 Margitta
Turisztikai panzió RALUCA 3 Csillag 7 14 Margitta
Kemping TERMAL 1 Csillag 109 311 Margitta
Turisztikai panzió GREMIX 2 Csillag 5 12 Érmihályfalva
Turisztikai panzió REGINA 3 Csillag 5 10 Érmihályfalva
Turisztikai panzió LILLA 2 Csillag 6 11 Székelyhíd
Turisztikai panzió MIA 2 Csillag 5 10 Székelyhíd
Turisztikai panzió OANA 2 Margaréta 4 7 Bályok
Turisztikai panzió MAGNOLIA 3 Margaréta 15 30 Bihar
Motel USA UNEOIL 3 Csillag 21 42 Bihar
Hotel IRIS 3 Csillag 73 146 Bors
Vidéki turisztikai panzió LA MAMA 2 Margaréta 7 16 Bors
Agroturisztikai panzió BANGETA 2 Margaréta 6 11 Hegyközcsatár
Turisztikai panzió COLIBA LUI HOREA 3 Margaréta 3 6 Hegyközpályi
Agroturisztikai panzió SALARD 2 Margaréta 6 9 Szalárd
Turisztikai panzió BARCAUL 3 Margaréta 13 28 Berettyószéplak
Turisztikai panzió ADONIS 2 Csillag 10 24 Paptamási
Turisztikai panzió HODOROG 2 Margaréta 13 24 Paptamási
Vendégszálló SZABÓ APARTMAN   2 6 Hegyközszentmiklós
Kemping CHISLAZ   18 54 Vámosláz

          Amint láthatjuk a legtöbb szállás az Érmelléken lévő nagyobb városokban fellelhető. Legtöbb panzió Margittán taláható, valamint ezt támasztja alá kategóriájukat tekintve is. Bemutatnám mit is jelentenek ezek a kaegóriák. Osztályok: 1–5 csillagig terjedő besorolási rendszer szállodák, apartman hotelek, villák, vendégszállók; 1–3 csillagig terjedő besorolási rendszer a motelek, hosztelek, faházak, bungalók, kiadó apartmanok és szobák számára; 1–4 csillagig terjedő besorolási rendszer az üdülőtelepek számára; virágok (1–5 margaréta) rendszere a vendégszobák és az agroturizmus számára. Agroturizmus a mezőgazdaság és turizmus keveréke, egy farmon vagy tanyán zajlik, kiegészítő bevételt jelent a mezőgazdaság mellett, pozitív gazdasági és társadalmi hatása van és hozzá tartozik, hogy a turisták kapcsolatba kerülnek a házimunkával és termeléssel. A legnagyobb kapacitással rendelekző 3 csillagos szállás a Broson található Iris Hotel.

 

Érmellék SWOT analízis

Erősségek

Gyengeségek

  • Az Érmellék több településén található gyógy- és termálvíz amely kitűnő lehetőséget kínál a gyógyturizmusra

  • Számos tó jelenléte kedvez a horgászturizmus kedvelőinek

  • Vonzó építészeti emélkművek, melyek potenciális lehetőséget nyújtanak az ide érkező turisták számára

  • Az Érmellék domborzatát és éghajlatát tekintve nagyon kedvez a szőlőtermesztésnek, mely e vidék jellegzetessége

  • Még élő népművészeti hagyományok ezen területen

  • Az Érmelléket magyarországgal összekötő határátkelők (három átkelő taláható itt, mégpedig az Érmihályfalvai, Székelyhídi, Félegyházi)

  • Növekvő számú civil szervezetek jelenléte

  • Faluturizmus

  • Európai Uniós törvényekkel összehangolt jogi alap

  • Folyók és tavak szennyezettsége

  • Kihalóban lévő mesterségek

  • Meglévő műemlékek nem megfelelő karbatartása

  • Turisztikai szálláshelyek alacsony száma és szolgáltatások alacsony minősége

  • kevés képzett szakember

  • Az útak nem megfelelő minősége, ami hátrányt jelent az ide látogató turisták számára

  • Kevés számú nagyobb típusú rendezvények, melyek ide vonzanák a turistákat

  • Ezen vidék nagyobb városaiban található étterem

  • A gastronómia nem megfelelő kihasználása

  • A képzett fiatalok külföldre migrálása

  • Alacsony fizetések amelyek, nem biztosítják a jólétet, csak havi megélésre elég

Lehetőségek

Veszélyek

  • Az Érmelléken való gyógy- és termálfűrdők népsezrűsítése, és fejlesztése (aquapark létesítése)

  • Több településen hotelek, vendégházak, éttermek létrehozása, mely nagyobb kínálatot ajánl a a turistáknak és ezzel új munkahelyeket hoznának létre

  • Faluturizmus népszerűsítés: borászat hagyományőrzés, lovas túrák, gasztronómia

  • Külföldi és helyi befektetők bevonása

  • Partnerségi kapcsolatok kialakítása

  • Mesterségek és hagyományőrző szokások népszerűsítése

  • Az Érmelléki tájat népszerűsiteni, mint turisztikai vonzerőt

  • Több nagyobb méretű fesztiválok és rendezvények szervezése

  • Az infrastruktúra fejlesztése, az autópálya befejezése

  • Óriási verseny a turisztikai piacon, ezért a régió háttérbe szorul

  • Természeti csapások

  • A lakosság elöregedéset, a gyerek vállalás 30 fölé kitolódása

  • Alacsony fizetések, melyek arra kényszerítik a fiatalokat hogy külföldön keressenek munkahelyet

  • Túlzott bürokrácia

  • Aktuális politikai helyzet

  • A globálisan fejlődő világban a fiatalok figyelmen kívül hagyják a hagyományokat és nem sajátítják el a régi mesterségeket

  • Az környezet károsítása (erdőírtás, nagy mennyiségű vegyszerek használata a nyövénytermesztésnél

  • Egyes települések elmaradottsága, települések közötti különbség

  • A szolgáltatások alacsony színvonala

 

Falusi turizmus

          A falusi turizmus egyre népszerűbb a turisták körében. Pihenés, nyaralás szempontjából a turitsák növekvő számban veszik igénybe a falusi szálláshelyeket. Az embereket ide vonzzák a szép tájak, a vidék nyugalma, a falusi életmód, a hagyományos ételek és italok. A falusi turizmus a legalkalmasabb arra hogy megismerhessék egyes települések életstílusát kultúráját. A hagyományos falusi turizmus könnyen ötvözhető olyan további turizmustípusokkal is, mint az ökoturizmus, a kerékpár-turizmus, a lovasturizmus, a vadászturizmus, a horgászturizmus, a vízi turizmus, a gyógyturizmus, a gasztroturizmus, a borturizmus, stb. A falusi turizmus fogalma – vidéki településeken folytatott vendéglátás, mely magába foglalja a szállást, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat egyaránt. A minőségi szálláshely egyik alapvető feltétele, amely biztosítja a turista több napos tartózkodásához elvárt kényelmet.

          A falusi vendéglátás céljai:

  • Természeti értékek és erőforrások hasznosítása;

  • A természet és építészeti emlékművek védelme, hagyományőrzés fejlesztése;

  • Helyi foglakoztatási lehetőségek bővítése, megélhetési vagy kiegészítő jövedelem biztosítása;

  • A helyi termelők számára értékesítési lehetőség biztosítása, ezzel növelve a település gazdaságosságát;

  • A település arculatának fejlesztése.

          A falusi turizmust befolyásoló tényezők: szállás, vendéglátás, szabadidős tevékenységek, túraterv, építészeti emlékművek, évszak. A falusi szálláshelyek fajtái:

  • vendégház (önálló épület, mely több szobával, mellékhelyiségekkel és főzési lehetőséggel rendelkezik. Jellemző, hogy a vendégházat egyidejűleg csak egy család vagy egy baráti társaság lakhatja, mely függetlenséget biztosít más vendégektől, illetve a szállásadótól)

  • lakrész vagy apartman ( az épület kettő, illetve több szobából álló lehatárolt része, a hozzátartozó mellékhelyiségekkel együtt)

  • vendégszoba ( a vendégek rendelkezésére bocsátható önálló lakóegység, amely egy lakóhelyiségből és a hozzátartozó mellékhelyiségekből áll)

          Az ellátás szempontjából többféle megoldás létezik, vagyis: önellátás (ilyenkor a vendég saját maga gondoskodik az ellátásról); reggeli biztosítása a vendégfogadó által; panziós ellátás (félpanziós vagy teljes panziós); 1-1 közös étkezés. Szabadidős tevékenységek közzé sorolhatjuk a terület természeti adottságait is, mely kikapcsolódási lehetőséget kínál. Ugyancsak ide tartozik a település hagymományait, népművészetét, népzenéjét és néptáncát bemutató foglakozások valamint a településre jellemző mesterségek bemutatása. Túratervek készítése: ide sorolhatóak a kerékpártúrák vagy lovastúrák is. Másrészt kedvező és előnyt jelent ha az illető településen vagy a közelben találhatóak építészeti emlékművek (kastélyok, falumúzeumok vagy kiállítótermek), melyek ugyancsak lehetőséget kínálnak a táj megismerésére. A szabadidős programokat nagy mértékben befolyásolja az adott évszak. Nyáron érdemes inkább vízpart közelében keresni szálláshelyet, mely fürdőzési lehetőséget kínál; az ősz alkalmas a mezőgazdasági betakarítási munkák megismerésére, népszokások felelevenítésére, természetjáró túrákra; a téli időszakra zárthelyi programok jellemzők, régi foglakozások felelevenítése, disznóvágás.

          Sajonos a mi általunk bemutatott Érmelléken nem találhatók ilyen vendégházak, ahol az általam említett falusi turizmus fellelhető. Nagy előnyt jelentenének olyan kezdeményezések, melyek a falusi turizmusra helyeznék a hangsúlyt.