Érmelléki konferencia

2018. május 18.-án, pénteken Érmihályfalván került megrendezésre az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség konferenciája, mely keretében bemutatásra és elindításra került Bihar megye, az érmellék gazdasági-társadalmi kutatása. A kutatás alapul szolgálna a 2020-2024-es periódus Stratégiai tervnek. A kutatás szakmai partnerei a Partiumi Keresztény Egyetem illetve a Debreceni Egyetem, az Érmelléki Népfőiskola.

A rendezvény megnyitóján jelen volt Pásztor Sándor Bihar megyei tanács elnöke is, illetve a PKE két képviselője Székedi Levente egyetemi adjunktus és Pásztor Rita egyetemi oktató.

A kutatási terv az alábbi témákra és kutatási módszerekre épül:

KUTATÁSI TERV

az Érmellék társadalmi-gazdasági fejlesztésének megalapozásához

 Készítette:

Radics Zsolt Ph.D.

egyetemi adjunktus

Debreceni Egyetem

Földtudományi Intézet Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

 

Teperics Károly Ph.D

egyetemi adjunktus

Debreceni Egyetem

 Földtudományi Intézet Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

 

Erdei Gábor Ph.D.

egyetemi adjunktus

Debreceni Egyetem

 Neveléstudományi Intézet Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszék

  1. Vizsgálati témakörök Bihar megye északi részének területfejlesztési irányainak meghatározásához
  • kutatási vázlat a gazdaság szerkezete, szervezeti háttere, infrastruktúra, turizmus kérdéskörökben –

Az elemzés és az adatgyűjtés legnagyobb részének az összehasonlíthatóság miatt megyei szinten kell megtörténnie, amikhez kapcsolódnia szomszédos megyék adatainak is az összehasonlíthatóság miatt. A megyén belüli területi megoszlás vizsgálatához települési szintű adatgyűjtés szükségeltetik.

  • Demográfiai helyzetfeltárás a gazdaság- és területfejlesztés szempontjából

A térség demográfiai viszonyainak differenciáit elemzése a népszámlálási és a helyi települési szintű adatok összehasonlításával, a népességnövekedés trendjeinek területi mintázatát lehetséges felrajzolni (térinformatikai elemzésekkel).

A térség népességének foglalkozási szerkezetének vizsgálata. Az ingázás területi mintázatának bemutatása

Szükséges adatok: népszámlálási adatok vizsgálata települési szinten, legnagyobb foglalkoztatók kérdőíves lekérdezése (akár az önkormányzatokon keresztül).

Módszer: adatgyűjtés, adatbázisépítés, matematikai-statisztikai elemzések (potenciál és gravitációs vizsgálatok), térinformatikai elemzés

  • A 2007 és 16 közötti EU finanszírozta pályázatok eloszlásának vizsgálata témaszerinti, pályázói és területi bontásban, ezek differenciáinak magyarázata (kiegészítve a CBC pályázatokkal).

Szükséges adatok: beadott és nyertes pályázatok szerkezeti (település, pályázó, téma stb.) bontásban

Módszer: adatbázisépítés, kérdőíves adatfelvétel a jelentősebb projektgazdákkal, prominencia interjúk készítése, matematikai-statisztikai elemzések, térinformatikai elemzés, dokumentum-elemzés

  • A térség gazdasági teljesítményének településtípusok szerinti megoszlása (GDP, beruházások, forgalom)

Szükséges adatok: megyei statisztikai évkönyv adatai

Módszer: adatbázisépítés, matematikai-statisztikai elemzések, térinformatikai elemzés

  • A gazdaság szervezeti hátterének vizsgálata (vállalkozások és egyéb gazdasági szervezetek száma, megoszlása, mérete és egyéb jellemzői)

Szükséges adatok: megyei statisztikai évkönyv adatai, települési adatgyűjtés, vállalkozói szervezetek adatai

Módszer: adatbázisépítés, kérdőíves adatfelvétel a jelentősebb szereplőkkel prominencia interjúk készítése, matematikai-statisztikai elemzések, térinformatikai elemzés

  • A gazdaság szerkezetének vizsgálata – vállalkozások és a termelés megoszlásának vizsgálata, befektetések áttekintése

Szükséges adatok: megyei statisztikai évkönyv adatai, települési adatgyűjtés, vállalkozói szervezetek adatai

Módszer: adatbázisépítés, kérdőíves felmérés, matematikai-statisztikai elemzések, térinformatikai elemzés

  • A mezőgazdaság feltételrendszerének vizsgálata – talajadottságok, területhasználat alakulása, birtokméretek eloszlása

Szükséges adatok: megyei statisztikai évkönyv adatai, települési adatgyűjtés, agrártermelő szervezetek adatai

Módszer: adatgyűjtés (interjú a legjelentősebb agrártermelőkkel), adatbázisépítés, kérdőíves felmérés, matematikai-statisztikai elemzések, térinformatikai elemzés

  • Az ipar feltételrendszerének vizsgálata – vállatok és termelés megoszlása, tulajdonosi háttér, együttműködések (milyen termelési kapacitások állnak rendelkezésre)

Szükséges adatok: megyei statisztikai évkönyv adatai, települési adatgyűjtés, termelő szervezetek adatai

Módszer: adatgyűjtés (interjú a legjelentősebb ipari szereplőkkel), adatbázisépítés, kérdőíves felmérés, matematikai-statisztikai elemzések, térinformatikai elemzés

  • A szolgáltatások helyzetének áttekintése – forgalom és a vállalkozások területi megoszlása

Szükséges adatok: megyei statisztikai évkönyv adatai, települési adatgyűjtés, szolgáltató szervezetek adatai

Módszer: adatgyűjtés (interjú a legjelentősebb szolgáltató szereplőkkel), adatbázisépítés, kérdőíves felmérés, matematikai-statisztikai elemzések, térinformatikai elemzés

  • A turizmus vizsgálata – a meglévő és a új vonzerők kataszterének összeállítása (műemlékek, rendezvények, természeti vonzerők stb.) ezek értékelése, osztályozása, termékké fejlesztési lehetőségeik vizsgálata. A turizmus forgalmi adatainak (szálláshelyek és szolgáltatók) vizsgálata. A turizmus szervezeti hátterének elemzése (szervezetek, kapcsolatok, problémák).

Szükséges adatok: megyei statisztikai évkönyv adatai, települési adatgyűjtés, szolgáltató szervezetek adatai, terepi felmérés a vonzerők feltárására,

Módszer: adatgyűjtés (interjú a legjelentősebb turisztikai szereplőkkel), adatbázisépítés, kérdőíves felmérés, matematikai-statisztikai elemzések, térinformatikai elemzés

  • Közlekedési kapcsolatok elemzése – úthálózat és közösségi közlekedés rendszerének áttekintése, elérhetőség vizsgálata.

Szükséges adatok: megyei statisztikai évkönyv adatai, települési adatgyűjtés, közlekedési szolgáltató szervezetek adatai (utasforgalom, járatok iránya és száma),

Módszer: adatgyűjtés, adatbázisépítés, matematikai-statisztikai elemzések, térinformatikai elemzés, elérhetőségi térképek

  • Közműellátottság vizsgálata – a területi különbségek feltárása, a hiányterületek azonosítása.

Szükséges adatok: megyei statisztikai évkönyv adatai, települési adatgyűjtés, közműszolgáltató szervezetek adatai,

Módszer: adatgyűjtés, adatbázisépítés, matematikai-statisztikai elemzések, térinformatikai elemzés

  • A térség területhasználata, környezeti állapota – talaj-, levegő- és vízminőségi adatok elemzése, nem használt ipari területek, lehetséges fejlesztési területek összeírása

Szükséges adatok: megyei statisztikai évkönyv adatai, települési adatgyűjtés, környezetvédelmi hivatalok, szervezetek adatai,

Módszer: adatgyűjtés, kérdőíves felmérés, adatbázisépítés, matematikai-statisztikai elemzések, térinformatikai elemzés

  • A terület- és gazdaságfejlesztés intézményrendszerének vizsgálata – az intézményi szereplők, azonosítása, osztályozása, eredményességük vizsgálata, problémáik feltárása.

Szükséges adatok: a térséget érintő fejlesztési programok összegyűjtése, települési adatgyűjtés, az érintett szervezetek adatai, véleményei

Módszer: adatgyűjtés, kérdőíves felmérés, interjúkészítés, partnerségi rendezvények, dokumentumelemzés

  1. Kutatási vázlat a demográfia, iskolázottság, közoktatás, felsőoktatás, határmenti együttműködések kérdéskörökben

Földrajzi lépték kérdése:

Érmellék, Bihor megye, Partium. Melyik legyen a vizsgálat földrajzi kerete? Úgy látom, hogy jellemzően a nagyobb lépték adhat egységet, még akkor is, ha a benne a fókuszt az Érmellékre lehet tenni. Oktatás vonatozásában a középszinttől már szinte értelmetlen a kis területi egység vizsgálata. Ott már a két nagyváros (Várad, Debrecen) szerintem kihagyhatatlan.

 

  1. Demográfiai helyzetfeltárás

A kiválasztott térség demográfiai viszonyainak bemutatása, különös tekintettel a fiatal, iskolarendszer szemszögéből releváns korcsoportokra. Az iskolarendszerű képzések által érintett 25 év alattiak, valamint a felnőttoktatás/felnőttképzés vonatkozásában a gazdaságilag aktív népesség adatainak alakulása lehet érdekes. Utóbbi a területfejlesztési modul szemszögéből is információkkal bír.

  1. Iskolázottság vizsgálatok a térségben

Az elért iskolai szintek romániai és magyar értékekkel történő összevetése az oktatás iránti kereslet egyszerű előrejelzését adhatja. Települési szintű adatokkal a megye léptékéig talán elmehetünk (alaptérképünk erről van), de az adatszolgáltatás lehet, hogy csak a község szintjét fogja tudni. Ebből az analfabéták aránya a fejlődés gátjaként, a középszintű szakmai és általános végzettség, valamint a felsőfok pedig potenciális (illetve tényleges) humánerőforrásként értékelhető.

Külön érdekes lehet az Európa 2020 oktatásra vonatkozó benchmarkjainak vizsgálata:

  • A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése. „A felsőfokú végzettség iránti megnövekedett keresletnek köszönhetően, valamint ezzel párhuzamosan a szakoktatás és szakképzés egyenrangú jelentőségét elismerve: 2020-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 év közöttiek aránya[4]érje el legalább a 40 %-ot.”
  • Az oktatást és a képzést korán elhagyók arányának csökkentése. „Hozzájárulva annak biztosításához, hogy az oktatásukat és képzésüket befejező tanulók száma a lehető legmagasabb legyen: 2020-ra az oktatást és a képzést korán elhagyókarányát 10 % alá kell csökkenteni.”

Mindkét vonatkozásban párhuzamosan kellene a magyar anyanyelvű és a teljes (esetleg külön a román anyanyelvű) népességre vonatkozó adatokat vizsgálni.

Módszertan: Romániai és magyar népszámlálásokból származó statisztikai adatok célirányos feldolgozása.

  1. Oktatás

Oktatási infrastruktúra vizsgálata a köznevelés/közoktatás minden szintjén: óvoda, általános iskola, középiskola. A középszint esetében a szakképzésnek kiemelt súlyt kellene adni. Mindegyik esetében a magyar nyelvű képzéseket külön kiemelve.

  • Intézményhiányos területek, problémás zónák feltárása lehet a cél, ahol fejlesztést kellene generálni. Az ellátás felveti a területi együttműködések kérdéseit is.
  • Hogy kapcsolható ebbe a határmenti együttműködés? Áttekinteni a létező formákat. Az általánostól/formálisan szabályozottaktól (akár a Kárpátok Eurorégiótól) el lehet vezetni a kérdést az alulról szerveződő formákig, amiben a gyerekek magyar iskolákba történő áthordása is megjelenhet. Határmenti magyar iskolák kérdőíves lekérdezésével ezt meg lehetne csinálni. Érdekes lenne, mert 2000-re, 2008-ra vonatkozóan létezik ilyen jellegű központi statisztika, ami az idősoros összevetés lehetőségét hordozza magában.Általános iskola, középiskola (szakmai vagy gimnázium) és a felsőoktatás vonatkozásában is a meg tudjuk ezt nézni.

Módszertan: Romániai és magyar népszámlálásokból származó statisztikai adatok célirányos feldolgozása. Magyar KIRSTAT adatok felhasználása, kérdőíves adatfelvétel az érintett iskolákban, prominencia interjúk készítése.

  1. Határmenti együttműködések áttekintése

Elvi és gyakorlati kérdések a magyar-román határmenti együttműködésben. A fókuszban az oktatás kérdései jelennének meg. Ebben az iskolarendszerű képzések mellett a felnőttképzések is hangsúlyt kaphatnak (REKA).

Módszertan: Dokumentum feldolgozás, idősoros statisztikai adatfeldolgozás.

Mindhárom egység esetében kulcsszerepe van a statisztikai adatszolgáltatásnak. A román oldal adataihoz segítségre lesz szükségünk.