Berettyószéplak

            Brettyószéplak Bihar megye északkeleti részén található, a Nyugati Kárpátok nyugati lejtőjétől északra  helyezkedik el Bihar és Szilágy megye mentén, a Plopliș hegység legészakabbi részén, amely elágazás a Réz-hegység nevét viseli. A Szilágy megeyei Márkaszék szurdok szorosából kilépő Brettyó folyó áramlik a sikságra. A község a Brettyó folyó bal partján lévő teraszon helyezkedik el, 45 km2 es területen terül el, és a megye területének 60% -át teszi ki. A községközpontjára úgy lehet tekinteni mint Bihar megye kapujára.

             A Berettyó völgyében számos lankát találunk, melyeket a Berettyó megáradt vize időszakonként elönt. A község legmagasabb pontja egy 671 m-es csúcs, a Boiovski-huta, mely Berettyószéplak és a Bihar megyei Sólyomkővár község határán található. A terület 10%-át erdők borítják.

            A községközpont és a megyeszékhely, Nagyvárad municípium, közötti távolság 76 km. A legközelebbi Bihar megyei város Margitta, mely 20 km-re található a községközponttól. Ellenkező irányban a legközelebbi város a Szilágy megyei Szilágysomlyó, mely 25 km-re fekszik.

            A vidék lakottságára utaló bizonyítékok az idők homályába nyúlnak vissza az újkőkorból származó maradványok tanúlsága szerint. A berettyószéplaki újkőkori település az első és egyetlen Bihar megyében, ahol alapos kutatást végeztek, lehetővé téve egy jól körülhatárolható kulturális csoport szerkezetének és fejlődésének mélyreható megismerését a jelenkori felfedezések keretén belül, melyet berettyószéplaki csoportnak neveztek el.

           Az újkőkori településre Salánki Imre helyi lakos hívta fel a Körösvidéki Múzeum figyelmét, aki a múzeum gyűjteményének adományozta a Berettyó folyó partjának környékéről begyűjtött régészeti anyagot. Az ásatásokat a „Corau I” pontnál kezdték meg 1973-ban. Ekkor lakóhelyeket, kerámiatárgyakat és csiszolt kőből készült szerszámokat tártak fel. Az ásatások nyomán napvilágra került anyagok gazdagsága, a kerámia formázásának és díszítésének jellegzetes módjai, a csiszolt kőből készített szerszámok valóságos ipara alapján megállapították, hogy a széplaki kulturális csoport a Nyugati-Kárpátok köré csoportosuló, festett és vésett kerámia jellemezte kulturális komplexumon belül különálló csoportot alkot, mely rokonságban áll és időben megegyezik a Szamos völgyében feltárt iklódi csoporttal.

            Különböző történelmi középkori források említik eltérő időpontokban a település létezését, amely igazolja hogy már ebben az időszaban már lakták ezt a területet. Néhány dokumentum fejegyzét említünk meg a település létezésére vonatkozóan. Berettyószéplak első dokumentált említése a nagyváradi római-katolikus püspökség 1291-1294-es dézsma-elszámolásaiban szerepel, „villa Zeplac” néven. A helynév eredetét rejtély övezi. Egyes magyarázatok szerint a település neve egy dák fejedelem feltételezett nevéhez köthető, mivel a helység nincs messze a márkaszék-széplaki dák erődtől. Berettyószéplak jelenlegi magyar elnevezése értelmezi a helynév eredetét: a település földrajzi elhelyezkedése révén kötődik a Berettyó folyóhoz, mivel egy „szép helyen” terül el a Berettyó mentén.

              Bihar megye észak-keleti részén helyezkedik el, a Berettyó folyó völgyében, vízmentében 3 km-re annak márkaszéki epigenetikus szorosától. A település észak-keleti és keleti széle érintkezik a Szilágy megyei Márkaszék község határával, nyugati és dél-nyugati szélei pedig Bályok, Dólyapuszta, Foglás és Cserpatak falvak határával. A település tulajdonképpeni központja a Berettyó folyó bal oldali teraszain terül el. Bromlakról első írásos feljegyzés 1327-ben jelenik meg először. Blágarét nevét 1785-1786 közötti dokumentációs fejlegyzésekben találjuk. Cserpatakról 1785 és 1786-ban találunk adatokat. Dólyapuszta települést 1905-ben melítik először. Egy elvégzett szociológiai tanulmány alapján megállapíthatjuk, hogy Dólyapuszta falu első lakói a mai Mzőkövesd város területéről származtak. Emiatt a 2000-es évek után a két lelepülés testvér település lett, kölcsönösen látogatják és kulturális emszmecsere létezik Berettyószéplak és a magyar Mezőkövesd város között. Foglás nevéről 1916-ban találunk feljegyzéseket.