Biharfélegyháza

Bihar északi részén két folyó lép be a megyébe. Mindkettőa Szilágyságban ered. A Berettyó a Réz-hegység keleti lejtőin, Tiszatelke alatt, illetve Csucsa felett szedi össze az apró erek vizét. Neve 1213-ban tűnik fel a váradi Regestrumban BERUCHYON alakban. A folyonév a „berek”és „jó” szavainak összetételéből származik. A „berek”, vizestalajú vízparti szegélyerdőt, a „jó” pedig folyót jelent a középkori magyar nyelvben.

A Berettyó legjelentősebb mellékfolyója az Ér. Alsószoportól nyugatra a Szekeres erdőben ered. Völgye a Berettyóénál is mélyebben fekszik, Érhatvannál éri el az Alföldet, majd Szalacs térségében Biharba érkezik. Innen az érmelléki dombok alatt folyik délnyugat irányába folyik. Mára már csak a csatorna maradt, és az elhalt, feltöltött folyó maradványok, az eliszaposodott, növényekkel telenőtt morotvák.

Az Érmellék térszíni formáit, a jeges periódust követőfelmelegedés alakította ki. Az olvadó jég és hó nagy erővel zúdult le a hegyekből, ám a síkságra érve a víztömeg áramlása lelassult és a magukkal hozott hordalékot lerakták, medrüket feltöltötték, így a víz folyása, ágakra szakadva kanyargott, javarészt szétterült, megrekedt a laposabb részeken. Összehasonlítva a Berettyóval, az Ér esése Szalacstól-Pocsajig alig 18 cm kilométerenként.

Biharfélegyháza az érmelléki dombok utolsó csücskén helyezkedik el.Alatta a tágas, sík földtrerületet, csak a lápos árterek, vizenyős, mocsaras bemélyedések törték meg, mindaddig míg lecsapolták, ármentesítették az őstáji vízi világot.

Nevét elsőként az 1291-94 közötti, püspöki tizedjegyzékben említik: VILLA DRUG, NOGDURUGFELEGHÁZ alakban. A kettősség; Dorogfalva, Nagydorogfélegyháza azt sejteti, hogy a falu jóval említése előtt kialakult.

A település nevét sokféleképpen lehet magyarázni. A szájhagyomány (népetimológia) szerint a falu templomostól leégett, csak egy fél ház maradt és innen a fél (egy) ház elnevezés . A szomorú esemény valóban megtörtént, 1784 június 14-én a déli órákban tűz ütött ki, amit csak gerjesztett az erős északi szél. Leégett a templom tornyostól, a parókia, valamint 26 lakóház.

Egy másik népi magyarázat szerint a tatárok 1241-ben porrá égették a falut, csak egy fél egyházra, templomra való nép maradt életben. A helységnév tudományos magyarázatára is több feltevés, magyarázat kínálkozik.

Félegyháza hajdúvárosi múltját bizonyítja egy 1862-ből fennmaradt feljegyzés is. Kovács Endre jegyző, aki 1864 május 20 -án állította össze Pesty Frigyes (1823-1889), az egész országra kiterjedőhelynévmentőfelhívására az anyagot, az alábbiakat írta: Félegyháza hajdan város volt, és pecsétje van, FÉLEGYHÁZA VÁROS PECSÉTJE 1630 körirattal.

Biharfélegyháza a Nagyvárad – Szatmárnémeti vasútvonal, illetve a 19-es számú országút mentén fekszik, Váradtól 25 kilométerre. Közigazgatásilag a község három településből áll: Biharfélegyháza, Biharvajda és Mihai Bravu.

Biharfélegyháza (Félegyháza) szinte teljes kiterjedésében az érmelléki dombvonulat utolsó csücskén helyezkedik el. Ennek megfelelően pedig elmondható, hogy jó szőlőtermő vidék. A Berettyó és közvetve az Ér folyó vízmedencéjéhez tartozik.

Félegyházán névtani és népetimológiai szempontból, számos, rendkívül érdekes hely-, illetve dűlőnév van, amelyek még ma is élénken élnek az emberek emlékezetében. Pusztán ízelítőül álljon itt egy pár ezek közül. Az egyik ilyen helynév egy utcanév: Kanváros . Úgy tartják, hogy egy időben ezen a részen csak fiúgyermekek születtek. A Gatyaszár-hegyen valamikor szőlőt termesztettek. Ez a tréfás, ritkán előfordulődűlőnév a neyelvészek szerint egy V alakban elterülőhatárrészt jelent, itt azonban egy nagyon kicsi, rövid, gatyaszárnyi területet jelöl. A Bánom-hegy elnevezés annak elmékét őrízheti, hogy a tulajdonos megbánta valamely tettét, talán éppen azt, hogy szőlőt telepített oda.

A falu északi oldalán kezdődőhatárrészek már benyúlnak a hajdani Ér vízhálózatába.

Biharvajda a Nagyvárad – Szatmár útvonal mellett található, 4 km-re a biharfélegyházi leágazástól. Mihai Bravuval és Biharfélegyházával egy községet alkot.

A település a XIII században a Wojvoda nevet viselte. Erdély elsőelcsatolásáig a Dobozy család birtoka volt. Az 1999 Karácsony elsőnapján történt templomégést követőújjáépítés során kerültek előa XII-ik és XV-ik századi templomok romjai. Közülük rendkívül érdekes a románkori rom és egy rotunda, amelyeknek alapjai ma is megtekinthetők.

Mihai Bravu telepesfalu, Félegyháza déli részén helyezkedik el. Egyetlen utca választja el a két települést. Az 1920-as években nyolcvan Belényes környéki család kapott házhelyet és földet a hajdani Esterházy-birtokon.