Érábrány

         Érábrány község Bihar megye északkeleti részén található, a Berettyó folyó jobb és bal partján helyezkedik el, a következő földrajzi koordinátákkal: 47º 20′ északi szélesség és 22º 20′ keleti hosszúsági fokokon. A község telrületének egy részét alkotja a Szilágsági dombvidék és hátság, valamint a falu déli részét a Berettyó völgye képezi, ami két kölönböző demográfiai megjelenést eredményez.

          Érábrány község a Berettyó folyó kijáratánál található, a hegylábok hajlatánál amelyek utat törnek mindkét oldalon. Érábrány község szomszédos északról Érszőllősel, északkeleten Tasnádbajommal, keleten Bályokkal, délnyugaton Tóti községgel, délkeleten Berettyószéplakal, délen Papfalva és északnyugatra Margittával.

         Vízrajzi szempontból a község a Berettyó folyó víztározójába tartozik, amely a hozzá tartozó mellékfolyókat táplálja és összegyűjti a vízeket a dombos területekről. Ezek közül a legfontosabbak: Lüki és Dizsér völgye valamint Szunyogd. A Berettyó folyó keresztezi Érábrány községet 10 km hosszan.

         Érábrány községet nyolc falu alkotja, amelyek a következők: Érábrány község, Berettyókohány, Dizsér, Lüki, Újlüki, Széltalló, Újbártfalva és Szunyogd. Érábrány község nevét 1291-ben „Villa Abraam” éven említették az oklevelek. 1700-ban a faluban 63 háztartás volt, 1900-ban 101 háztartás volt. Berettyókohány falut 1454-re datálják „Cryan” néven, a jelenlehűgi település 1,5 km-re északra található a régi településhez képest. 1489-ben a falut Cohan-nak nevezték, amely megegyezik a jelenlegi település helyszínével (1629), amelyet ma Berettyókohánynak neveznek. Ezt a román falut 1850-ban a Habsburgok magyar telepeseket hoztak ide Magyarországról. 1913-ban „ Beretyo Kohany” néven tartották nyilván 1918-ig, amikor visszanyerte ma is használt nevét Berettyókohány. Dizsér falut 1410 óta létezik róla írásos feljegyzés „Dizser” néven. A település még a következő neveket viselte: 1422 “Valahalis Dyzser”, 1489 “Dyzsyr”, 1800 “Dizser”, 1828 “Dezser”, 1851 “Dizser”, 1918 “Dijir”, amely a település mai is használt neve. Lüki faluról első dukumentál feljegyzést 1321-ben találtak “Lyken” néven, melynek neveét később megváltoztaták “Luky”, “Ilteu” és “Iteu”, amely a település jelenlegi neve. Széltalló falu (Szeltolo) és Újbártfalva falu létezésést 1406-os évekre datálják. Szunyogd falu létezéséről 1374-es években halhatunk, mint “Zywnyogd”, 1474 “Zwnyog”, 1592 “Szunyok”, 1828 “Szunyogd”, 1851 “Szujoag” valamint 1918-as években, amely ma is használt neve “Suiug”.

        Vedresábrányt a következő neveken említik: 1291 Villa Abraam, 1397 Monustorusabram, 1496 Monosthorosabram, 1625 Monostoros Abram, 1632-ben Makkai Felseö Abram, 1808 Lipsky Abrámul de Szusz emlékezik, 1828-ban Nagy I. szerint Felső Ábrány, 1851-ben Fényes Felső Ábránynak nevezte, 1913 Érábrány.

        Az ókori történelmi települések ma is láthatók a faluban, a község két történelmi értékű helyet őriz, amely szerepel a Bihar megyei történelmi emlékművek listájában:

  • Széltalló településen lévő fatemplom, amelyet az 1700-as években építettek;

  • Ábrahámi prépostság romjai (Szűz-Máriáról nevezett), régebben a premontrei rend birtokában volt a XIII és XIV században.