Érbogyoszló

Érbogyoszló település bemutatása:

 

Az 1552-es évből származó dokumentumokban a község neve még „ Bogyozló” néven szerepel. Névváltozatai az „Erdély etnikai és felekezeti statisztikája” szerint: Név. 1839, 1863-1900 Bogyoszló , 1920. Bodișlău. Névváltozás 1920-ban lett Buduslău. Történemi múltjáról Árpádkori feljegyzések tanúskodnak. Albis nevével 1373-ban találkozunk először, Albeus alakban.

Érbogyoszló falu Bihar megye északnyugati részén fekszik, mely 1955 óta a szomszédos Albissal képez egy községet,a központ Érbogyoszló. Szomszédos Margitta városával, amely tőlünk délkeletre van, 8 km távolságra. Északra fekszik Szalacs, északnyugatra Ottomány, északkeletre Kéc, délre Albis.

Bogyoszló központján keresztül folyó Fancsika- patak a falut két részre osztja: a Felszegre és Alszegre. A falu felső részén haladt át az út, mely összekötötte Dést és Szalacsot. Ez az út a só szállitására szolgált. Az utca ma is a Sós út nevet viseli.

A község közigazgatási területe 4663 hektár tesz ki.

Érbogyoszlót mintegy 2100 hektár szántóföld, erdők, legelők, dombok, völgyek, források öveznek. A falu bel- és külterületét több természetes „gyöngyszem” is ékesiti. Ilyen a Csatári erdő felé igyekvő völgy a Kisasszonzgödre  elnevezésű forással, a Pintekes – völgy, a Csatári erdőnél (Albis) levő gyűjtő tó, és az erdőben található vélhetőleg a több, mint 450 éves Tölgy. A településeinken megtalálható még számos műemlék is, melyek múltunk megőrzése és előttük való tisztelet adásunk jelképeként lettek létrehozva. Ezek a következők: a II. világháborúban meghalt , a falu hősi  áldozatainak emlékműve; a Kopjafa (Bogyoszló), továbbá idetartozik a műemlékké nyilvánitott  XVIII. századból való Bogyoszlói Református templom és az XV. századból való Albisi Református templom is; Turúlmadaras  emlékmű az I. és II. világháború hősi halottjainak(Albis), Millecentenáriumi emlékmű 896-1996, Sass Károly református lelkész siremléke,az 1848-49-es szabadságharcban az első honvéd hadtest tábori lelkésze volt, továbbá Albis falu hires szülöttjének, a zajtalan gyufa feltalálójának, Irinyi Józsenek a mellszobrával, Irinyi József és Irinyi János testvérpár Kopjafájával, és az Irinyi József  szülőháza helyén felállitott Emlékmű és kopjafa gazdagitja és őrzi településeink jövőbeli  érték megmaradásait.

A lakosság lélekszáma jelenleg 1985 fő. Bogyoszló és Albis növény és szőlőtermesztésre alkalmas területtel rendelkező települések. A lakosság alaptevékenysége és megélhetési forrása is leginkább a mezőgazdaság és az állattenyésztésből áll, de vannak családok, akik nagy területen foglalkoznak zöldségtermesztéssel is. A számos válalkozók között van egy család aki eltér, és a fazekas mesterség irányában kezdett el tevékenykedni, kerámia- cserépedényeket készitvén. A lakosság közül sokan állást foglaltak a helyi oktatási intézmények területein is, melyből a község nem is szenved hiányt, mivel van két óvoda, két I- VIII osztályos iskola, és egy-egy könyvtár. Az orvosi rendelő is mindkét településen megtalálható, melyben az ide költözött doktornő állandó szolgálatot biztosit a településeink lakosai számára.

Kulturális szempontból is vannak tevékenységek, melyek a helyi kultúrotthonainkban kerülnek megszervezésre, mint például a Tavasznyitó bál, Szüreti bál, Mikulás bál, Téli- Karácsonyi fesztivál, Idősek karácsonya. Szabadtéri programok közé tartozik a Majális, melyet Bogyoszló és Albis közötti legelőn tartunk; az Újkenyér ünnepe, mely a községi napok keretén belül kerül megünneplésre. Ennek egy szép momentuma az, amikor a helybeli lányok népviseletbe beöltözve kosaraikkal a kezükben az azévi learatott búzából nyert lisztből,s ebből megsütött pogácsákat és kalácsokat kinálgatják az őket néző lakosoknak, a fiatal legények pedig pálinkával és borral kedveskednek és hivják az embereket,hogy csatlakozzanak a felvonuláshoz és együtt menjenek be a templomba hálát adni a termésért. A felvonuláskor vitt jelképes házi kenyeret is az Úr asztalára helyezik el, ezáltal is kifejezve hálájukat.