Érmihályfalva

         Érmihályfalva város Biharmegye északi részén fekszik, 7 km-re a Magyarországi határtól, a 47º 31′ szélességi és 22º 8′ hosszúsági fokokon. Érmihályfalvával közigazgatásilag szomszédos települések Bihar megyében a következő községek: Érsemjén, Értarcsa és Érkörtvélyes. Érmihályfalva város és a felsorolt regionális központok közötti közuti távolság: Érmihályfalva-Nagyvárad 70 km, Érmihályfalva- Szatmár 69 km valamint Érmihályfalva-Debrecen 40 km. A város fontos közúti és vasúti központ, amelyet az E671 Nagyvárad-Szatmár felé vezető úton közlíthetjük meg, valamint egy másik lehetőség a Nagyvárad-Szatmár vasútvonal. Érmihályfalva közúti és vasúti hálózatán keresztül megközelíthejük Magyarországot, illetve Debrecen városát. Így Érmihályfalvát a régió vasúti és közúti csomópontjaként tekinthetjük.

         Az Érmellék domborzatát tekintve Érmihályfalva enyhén hullámos felszínű síkságon fekszik, amely alkalmas a mezőgazdasági tevékenységek végzéséhez. Itt kezdődik a Mihályfalva – Nagykárolyi síkság, ahol a homok dűnék nagy részét a Tisza és a Szamos folyók közönböző időszakos képződései alakították, valamint szél által. Vizrajzi szempontból a Móka patak keresztezi a várost északkeleti és délnyugati irányban, majd Érsemjén község területén belefolyik az Ér folyóba. A régió növényvilágát tekintve erdei növényzetének 90%-át az akác teszi ki, amelyet 1890-es években ületek a homokos vidéken.

          A települést valószínűleg a XI-XII században alapították, első írásos oklevél 1270 augusztus 20-án íródott, amikor IV. Béla király felajánlotta ezt a területet Pal Comes-nek. 1312-ben Károly Róbert király a Nagymihályi Lőrinc fiának Gergelynek vámjogot ad. Miután a népességet több negytív esemény súlytotta 1535-1536 között az éhínség és pestis járványa miatt, a telepeülés lakosága csökkent. 1552-ben egy összeírás alkalmával csak 14 családot találtak. De a következő évszázadok során a mai város fontos gazdasági fejlődést mutatott, amely a népesség növekedésével jár együtt.

         Az 1800-as népszálás adatai szerint 1594 a lakosok száma amelybol 260 szabad ember, 1334 pedig jobbágy. A településen nagy számban voltak jelen a zsidók, 1800-as évekbe 89 fő volt, 1930-ban pedig 1604 ember tartozott e kisebbséghez. A település megalapításában és a város gazdasági fejlődésében fontos szerepet játszotak. 1944-ben az érmihályfalvai zsidókat Németországba deportálták, így a falu kisebbsége szinte eltünt.

       Megépül a Debrecen-Szatmár (1871) és a Debrecen-Nagyvárad (1887) vasútvonal, amelyek fontos vasúti csomóponttá emelik Érmihályfalvát. Kialakúlnak az első gazdasági vállalkozások, így például 1885-ben Bach Mór pótkávégyára, 1883-ban Takarékpénztár míg 1898-ban egy Ipari és Kereskedelmi Bank létesül.