Értarcsa

             Síkság vidéken helyezkedik el, 60 km-re Bihar megye székhelyétől, Nagyváradtól és 7 km-re Érmihályfalvától, Tarcsa községet átszeli az E671-es nemzetközi út. A község az Ér folyó keleti teraszán helyezkedik el, számos mocsári folttal, a maximum magasság pedig 123 méter. Tarcsafalva szintén az Ér folyó keleti teraszán helyezkedik el, de távol a főutaktól. Az E671-es nemzetközi útról megközelíthető Érmihályfalva felől, vagy az összekötő tarcsai útról, ami 4-5 km távolságra van.

             Éradony 3 km-re helyezkedik el a község központjától, megközelíthető az E671-es nemzetközi útról, mely egy 1 km-es le nem aszfaltozott, földút.

             Az éves átlaghőmérséklet 11 °C , a jellemző növényzet a sztyepp, erdőfoltokkal. A mocsaras vidék régebben száraz volt, a jelenben kevés felületen észlelhető a szárasság, jellemző növényzet a nád, sás, káka. A termő talajok biztosítják a gabonafélék termesztését, mivel jelen van a homokos termő talaj.

             Vízi erőforrások. A községet kelet felől átszeli az Ér patak, a község területén két mesterséges termál vízü tó található, a termálvíz 76 °C , egy fontos turisztikai pont, viszont a jelenben nincs kihasználva. A község teljes területéből 224 hektárt víz foglal el.

             Tarcsa , Bihar megye északi részén helyezkedik el, régi helység, az első hivatalos dokumentum az 1163-as évekből származik, melyben Thorsa néven említik. A későbbi években a történelmi dokumentumokban Torsa, Tarcha, Tarcia. Tarczia, Tarcza, Dartsfa, Tarsta, Ér-Tarcsa (1851) -ként jelenik meg. A török uralom alatt a községet teljesen szétrombolták, 1692 – 1695 között lakatlan. 1720-tól a község lakossága lassan gyarapodik.

              Éradony történelmi adatai. A falu neve hajdan Odun, majd Odon. A XIII. században Ivánka fiát, Odont, emlitik, mint földbirtokost, igy valószinüleg ö volt a község névadója. 1262-ben a Gutkeled nemzetség birtoka. A XIII. század végén Kereki János gróf a tulajdonos, majd Éberhard zágrábi püspök. A XV.század elejétöl a század végéig még az Adonyiak, a Szepesiek és az Udoryak is birtokoltak itt részeket. A múlt század elején a Haller család épitett gyönyörü kastélyt, melyből ma már semmi sem maradt. A falu határában hajdan vár állt, ma már nyomai is alig látszanak. Pár évvel ezelött még az Érmellék egyik legnevezetesebb termálfürdője müködött itt. Ma már, a rossz falugazdálkodás eredményeként ez is az enyészeté. 1886-ban a településnek 716 lakosa volt. Ez a szám mára sem változott számottevően. A falu lakosai 95 százalékban magyar nemzetiségű. Néhány román és cigány család él még rajtuk kívül Adonyban.

Gálospetri falu az Érmellék keleti teraszán található, viszont a főutól egy távol eső település. Megközelíthető a DN 19-es útról, amely Tarcsa fele vezet, majd letérünk DC4-es aszfaltozott útra ahonnan 4-5 km re található a település. 1291-ben említik először Villa Petri Nyr néven. A IX és XII szézadban talált nyomok alapján ez a település már lakott volt, valamint egy X századból származó kis temetkezési helyet, amelyet 1942-ben fedeztek fel.