Kiskereki

Kiskereki község az 1968-as adminisztratív átszervezés óta Kiskereki (Cherechiu), Érkeserű (Cheşereu) és Asszonyvására (Târguşor) településekből áll. A község Románia, illetve Bihar megye észak-nyugati részén helyezkedik el, Székelyhídtól észak-keletre, Érmihályfalvától délre.
A három település az Ér völgyében a 60-as évek végén lecsapolt Érmelléki mocsár területén illetve az azt körülvevő kisebb dombokon helyezkedik el, 100- 180 m tengerszint fölötti magasságon.
Négy községgel határos a területe: délen Székelyhíd, nyugaton Érsemjén, északon Értarcsa, keleten Érbogyoszló községekkel szomszédos. A települések: Érolaszi, Székelyhíd, Érselénd, Érsemjén, Értarcsa, Éradony, Albis.
A község az Ér-csatorna illetve a Nagyvárad Szatmárnémeti 19-es számú főút (E-671) két oldalán terül el. Asszonyvására kelet, Kiskereki nyugat felől kapcsolódik bekötőúttal a főúthoz, településtáblájuk közvetlenül a bekötőút elején található. Érkeserű Kiskerekin keresztül részben modernizált úton közelíthető meg egy 8 km-es, rossz minőségű bekötőúton. AV 2 km
Távol van a városoktól, a Kiskereki bekötőponttól a 19-es főút mentén Érmihályfalva 20 km , Margitta 21 km , Nagyvárad 47 km , Nagykároly 51 km , Szatmárnémeti 86 km távolságra van tőle.
A legközelebbi közúti és vasúti határátkelőhely: Nyírábrány Érmihályfalva (Érmihályfalvától 8 km-re), valamint a 2004-ben megnyílt Létavértes Székelyhíd közúti határátkelő (Székelyhídtól 10 km-re). Debrecentől légvonalban 45 km távolságra van, mely így a legközelebbi nagyvárosnak tekinthető.

A 19. században még mindhárom település Bihar vármegye érmelléki járásához tartozott. A század végén azonban a székelyhídi és a mihályfalvi járás különválasztásával Kiskereki és Asszonyvására a székelyhídi járáshoz, Érkeserű az érmihályfalvi járáshoz került.
Az 1919-es román hatalomváltás a járás rendszerét még megtartotta egy ideig plasă néven. Így 1920-ban előbb fonetikus átírással Cherechiul mic és Asonvaşar néven Kiskereki és Asszonyvására a plasa Săcheihid nevű járásban, Érkeserű pedig Chişireu néven a plasa Mihaifalău járásban maradt.
1925-ben a megye legészakibb részét: a Mihályfalvi járást Szilágy megyéhez csatolták, így 1930-ban már mai román nevein Kiskereki és Asszonyvására Bihar megye székelyhídi járásában (plasa Săcueni), Érkeserű pedig Szilágy megye érmihályfalvi járásában (plasa Valea lui Mihai) szerepel.
A négyéves magyar uralom alatt is megmarad ez a járási különválasztás, Érkeserű továbbra is Érmihályfalvához tartozik nemcsak járásilag, hanem gazdaságilag is. A tervbe vett, Keserűn át Mihályfalvára vezető országút megépítése azonban elmaradt, előrevetítve ezzel elzártságát (hiszen mind a vasút, mind az országút elkerüli), illetve majdani községgé alakulását..
1950-ben megszűnik a megyerendszer: a tartományok (regiune) és rajonok (raion) rendszere váltja fel. Ekkor számolják fel az érmihályfalvi járást, Bihar megye északi részén megalakították a székelyhídi rajont (raion), melyhez mindhárom település: Kereki Asszonyvásárával, Keserű pedig önállóan tartozott.
Bihar megye 1952-től előbb a Nagyvárad tartomány (Regiunea Oradea), majd 1956-tól a Körösvidéki tartomány (Regiunea Crişana) részévé válik.
1961-ben a megszűnt székelyhídi rajont Margittához csatolták. 1966-ban még Margitta rajonhoz tartozik a Kiskerekiből és Asszonyvásárából összetevődő Kiskereki község (comuna Cherechiu) valamint az önálló Érkeserű (comuna Cheşereu).
1968-ban az adminisztratív reform nyomán azonban nemcsak a megyék rendszere áll vissza, hanem Érkeserűt is Kiskereki községhez csatolják.