Margitta

          Margitta egy municípium rangu város Bihar megye északkeleti részén, a Berettyó folyó jobb partján, amelyet az Érszőllősi dombságok és a Berettyó síkság határol. Adminisztratív szempontból a város területe 8.373 ha, valamint magába foglalja Margitta várost és a hozzá tartozó falvakat Magyarkéct és Genyétét. Keleten határos Érszőllőssel és Érábrány településsel, délen Tóti községgel, nyugatra Vedresábrányal és Érbogyoszlóval, északon pedig Szalacs községgel.

         Margitta és Nagyvárad Bihar megye közigazgatási központja között 57 km van, a két város a 191 megyei út köti össze, amelyen tovább haladhatunk északra Tasnád, Nagykároly és Szatmár felé. A B19-es országút összekötti Margittát Székelyhíddal és a Szilágy megyei Szilágysomlyóval. A város földrajzi koordinátái: 22º 33′ keleti hosszúsági fok és 47º 34′ északi szélességi fok. A város domborzatát tekintve északkeleti és délkeleti részén alacsony leejtőkön fekvő dombok jellemzik, viszont a település egy síkságon terül el.

         Margittának első dokumentációs feljegyzése 1216-ból származik, amely a Nagyváradi Regisztrumban van nyilvántartva. Történelmi szempontból a település része a Körös völgyének (Ménmarót vajda), és az a terület magyar, oszmán és osztrák-magyar fenhatóság alatt volt. Mind ez idő alatt fontos mezőgazdasági és kereskedelmi központ maradt. Így a település hosszú idejig megtartotta „városi” rangját, közigazgatási szempontból jelenleigi városi státuszát 1967-ben kapta meg és 2003 óta municípium.

          A XIV században a magyar feudális uralom központjává vált, 1332-ben Margitfalva néven dokumentálják. 1376-ban Lajos magyar királytól megkapta a heti vásáorok szervezésének kiváltságát, így a szomszédos területek lakosainak polarizált központjává válik, első sorban kereskedelmi, majd adminisztratív és szocio-kulturális téren. A település fejlődése a feudális időszakban kezdődött, és társadalmi felázadások jellemezték az 1467-es és 1514-es években.

           A mohácsi csata után Margitta a török pasa uralma alatt ált, ugyanúgy mit a szomszédos Bihar megyei települések. A XIX század végén és a XX század elején számos zsidó család volt található ezen a területen, akik hozzá járultak a kézművesség és kereskedelem fejlősdéséhez, így a közösség fontos részévé váltak. 1900 után Margitta közigazgatási központ, Bírósággal és Földjegyzéki hivatalal. Folyamatos fejlődés volt megfigyelhető a második világháború közti időszakban is, a lakosság száma elérte a 7000-et.

            A második világháború tragédiái után, beleértve szinte a zsidó közösség teljes elvesztését, 1947-ben megalakult a kommunista rendszer, Margitta a hozzá tartozó intézményeivel együtt kerületi központ lesz. Ugyanakkor ebben az időszakban jelenik meg a könnyűipar, amelyről a település ismert lesz. 1967-ben kap városi címet, Nagyvárad után Bihar megye második legnagyobb gazdasági hatalma. A masszív iparosodás és az olajlelő helyek feltárása a lakosság számára exponenciális mértékű növekedést jelentet, nagy érdekeket vonzott ide az ország különböző területeiről, ami hozzájárult a település régi szerkezetének átalakításához.