Vámosláz

         Vámosláz község nevét először 1213-ban elmlítik először Villa Lazdi néven. 1692-es években a Kiss Laza menevezést használják, amelyből kialakul a Kislaz település név. Régészeti leletek támasztják alá, hogy a település már a neolitikum óta lakott.

         A község területe 78 km2. A község 191-es megyei uton közelíthető meg, Nagyvárad Zilah felé vezető uton 42km-re helyezkedik el a megyeszékhelytől, illetve 14km-re Margitta varosától. A község felújítás alatt áll, leaszfaltozták az utakat, termál fürdővel rendelkezik, üdülőházakkal, ivóvízhálózattal valamint inernettel.

       A község 7 település alkotja, összesen 7 205 hektár területtel, amelynek 3 444 lakosa van. A község a következő hét településből áll: Micske, Berettyókirályi, Hőke, Poklostelek, Sárszeg és Szentlázár. A település domborzata változatos megjelenésű, inkább rétek alkotják.

       Dokumentáció feljegyzések vannak Vámosláz településeiről Coriolan Suciu első és második kötetében „Dicţionarul istoric al localităţilor din Transilvania” . Vámosláz neve először 1213-ban jelent meg VILLA LAZDI néven, amikor Ioachim-t azzal vádolták, hogy lopott Keva-tól. Továbbá Vámosláz település a következő neveken jelent meg: 1217 LAZDU, 1255 LAZ, 1291 LAZZ.

       1692-ben megjelent a KISS LAZZA kifejezés, amiből keletkezett a KISLAZ NÉV. Poklostelek település 1213-ban szerepel a Nagyváradi jegyzékben PUCLUSTELEUC néven. 1692 és 1828 között POKLOS TELEK néven jelent meg, 1851-ben Fényes Elek munkájában a POKLOSTELEK kifejezést használja.

        Szentlázár és Berettyókirályi falvakról írásos feljegyzéseket a Nagyváradi egyházmegye „tized dézsma” nevű dokumentumaiban találhatunk. Itt szerepel Micske falu és egy másik SANUCI nevű település, amely abban az időben Micske falu közelében volt, majd az évek mullásával ez a település eltünt. Brettyókirályi falu 1291-1294 között jelenik meg VILLA KYRALY néven. Micske falut 1255-ben említik először MIKCHE néven.

      Sárszeg falu neve 1490-ben említik SARZEG néven. Vámosláz falu történetéhez kapcsolódó adatok nagy része egyházi könyvekből származik, papoktól és helybéli emberek történetéből származik.