Vedresábrány

           Vedresábrány község Bihar megye északkeleti részen helyezkedik el, 60 km–re a megye központtól Nagyváradtól, és kelete Mrgitta várossal határos. A falu és a község neve az ószövetségi Ábrahám atyától származik. Vedresábrány déli részét a Berettyó folyó szeli át, valamint nyugaton Vedresábrány és Érfancsika falvak között halad az ér folyó egyik nyulványa. A községről első dokumentált feljegyzés a XIII századból származik Petreu néven, amelyet számos nemes magyar feudális uradalom lakott. A község nevének érdekes története van. Első években a falut Petri néven említik. 1332-ben Pétert, majd néhány évszázaddal később a Malmos-Petri nevet kapta, amely később Monos-Petri, valamiint ma is használt neve Monospetri. A község négy faluból áll: Vedresábrány, Érfancsika, Apátkeresztúr és Monospetri. A település vegetációja egy sikságon fekszik.

            Vedresábrány falut 1334-ben említik először, Magasabram néven. Először a faluban csak néhány ház volt, lakosai mezőgazdasággal foglakoztak, Fráter és palaticsa birtokain voltak alkalmazottak, akik több mint 600 mezőgazdasági földet dolgoztak. Vedresábrány hajdanán Ábrányfalva néven szerepelt. Református templomát 1643-ban építették. A falu nevét az ószövetségi Ábrahám atyától származtatják. Az osztrák-myagyar monarchia idején Alsóárbránynak nevezték, majd később a Vedresábrány nevet kapta, vedres név onnan származik, hogy régen vedret használtak hogy a kutból vizet merjenek és és a gabonának a mértékegységét is egy vederben mérték. 1907-ben a településen található Öreg hegyen végzett ásatások során négy aranykancsót találtak, amelyek a pre-feudális korból származhatak.

            Apátkeresztúr falu ugyanabban az időben alakult, mint Vedresábrány falu. A XVI században a falu közelében található a „veres barátok” kolostora, amelynek nyomai még most is láthatóak. Apátkeresztúrban található erődrom, amelyet az oszmán kultúra „Csonkatorony”-nak nevez. A falu közepén található egy obelix, amelyet az első és a második világháborúban elesett hősök tiszteletére emeltek.

            Érfancsika falu 170 éve alakult, ebben az időben csak 10-12 házat lehetet számlálni, a Zichy birtokon dolgozó munkások lakták. Régi mondás szerint, Zichy grófnak bemutatkozott egy ember feleségével és köpenyt viselő gyermekével. Ezt az embert Maior Pálnak nevezték, aki belépet a gróf udvarába és munkát kért tőle.

            Monospetri falu 2015-ben 800 éves volt. A Nagyváradi archívumban Dr. Jákó István megemlíti,  hogy ez a település 1215-ből származik és az évek során más-más néven említik. Kzdetben Szolnok megye része volt, majd később az erdélyi püspökség hatáskörébe tartozott. Ugyanezek a források említik, hogy a távoli multban a város feudális uralkodás alatt ált és három vár alkotta. A falu határában három földvárat említenek. Kleten a Zongora nevű hegyen található egy erőd, amely sánccal és árokkal van körülvéve, amely az oszmán kultúra képviselőihez tartozik.A vasutálomás közelében jobbra a Margitta felé vezető uton egy másik régészeti terület van, ahol egy bronzkori erődítmény található védelmi árokkal körülvéve, amelyet Földvárnak neveznek. Északnyugatra a Berettyó mentén egy kettős sánccal és védelmi árokkal körülvett Belsővár található, melyenk eredete ismeretlen.

            A törökökkel folytatott gyakori háború miatt a munkavállaló emberek száma romlott, emiatt feudális tulajdonosokat vezettek be, hogy itt telepesek legyenek. Ugyanaz a történelmi forrás említi, hogy a XV században német – sváb telepeseket hoztak Veszprém megyéből és észak-magyarországi szlovákokat. Időközben magyarosították őket, így magyarázzák a faluban található név kifejezéseket, mint a Haider, Miheller, Rotter vagy Kreszács, Karetka, kalivoda stb. A történelmi források részletesne meghatározzák a feudális tulajdonosok nevét. 1270-ben a falu Monostorfalvi és Jankafalvi otthona volt. A XV századtól a falu a Zólyomi és Bogáthy Pál tulajdonában volt, majd pedig utódaiké. Utolsó tulajdonosa gróf Klobusiczky volt. 1930-ban a brirtok egy részét megvásárolta a nagyváradi Római Katolikus Püspökség, a másik részét pedig a falu lakói.